Miért fontos a kisbabáknak a rendszerezettség?

Életmód  No comments

család

Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor a fiatal házasok megtudják, hamarosan új jövevénnyel gazdagszik a család! Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a valóság, ami az újszülött megszületése után csapja tarkón az embert, már nem annyira emlékeztet az anno megálmodott, rózsaszín boldogság-menetre, amit egykor vizionált a babájukat váró pár. Félreértés ne essék! Természetesen e cikk írója nem azt szeretné sugallni, hogy a várakozásokkal ellentétben minden nehéz és fárasztó lesz, csupán azt, hogy olyan problémákkal is szembesülhetünk a szülővé válás felé vezető rögös úton, amelyekről egykoron azt sem tudtuk, hogy léteznek.

A felkészülés, a tudatosság persze sokat segít, de nem túlzunk, ha kijelentjük, a babák többsége nem olvasta a róluk írt ezer és egy szakvélemény egyikét sem, így előszeretettel produkálnak váratlan és meghökkentő –sokszor ijesztő- dolgokat. Sok kezdő szülő például álmában sem hinné el, mennyire fontos –mit fontos, életbevágó!- az újszülötteknek a rendszerezettség. Mi, felnőttek, a „naggyá” válás kritikus időszakaiban megtanultunk alkalmazkodni a különféle váratlan helyzetekhez, így ki-ki a maga temperamentuma szerint kezeli a problémás szituációkat. Számunkra az sem okoz gondot, ha 9 helyett 11-kor térünk nyugovóra, vagy ha a betervezett sonkás rántotta helyett palacsintát tesz le elénk a párunk a reggeliző asztalra. Nem így a csecsemők.

Ahogy azt már néhány mondattal ezelőtt finoman árnyaltuk, a babáknak iszonyatosan fontos, hogy megtervezett legyen a napjuk. Mit jelent ez a részleteiben? Nos, az egészen kicsik szükségletei az első hónapokban abszolút alapszinten mozognak: táplálkozás, alvás, fürdés és szeretgetés. A laikusok talán most azt gondolhatják, e négy tevékenységet nem is olyan nehéz rendszerbe fűzni – ha ilyet hallunk valakitől, biztosak lehetünk abban, hogy még nincs gyereke. „Friss” szülőként sokszor nem vagyunk annyira frissek, sem érzelmileg, sem lelkileg, sem szellemileg. A felborult életritmus szerves velejárója a frusztráltság és a fáradtság, ám mégis ebben a kezdeti káoszban a mi feladatunk a „rendrakás”. Hogyan kezdjük? Mindig fejben! Tervezzük meg a babánk napját gondolatban! Szerencsére a gyerekek zöme a három óránkénti etetést preferálja és igényli, így kezdeti támpontként már kiindulhatunk ebből is.

Az alvásokat igyekezzünk a délelőtti és kora délutáni órákra igazítani (teremtsük meg ehhez a kellemes, nyugtató, zajmentes légkört), a játékkal töltött időt a késő délután óráira igazítani, míg a fürdést közvetlenül azelőttre tegyük, amikor a kicsink megkapja az aznapi utolsó adag táplálékát. Legyen mindennek meg a saját helye, ne kapkodjunk az etetés vagy a fürdetés közben! Miért jó a rendszerezettség a babának? A válasz roppant egyszerű: a gyerkőcök így érzik magukat biztonságban, védelemben és szeretetben. A kapkodás, a váratlan szituációk csak felborzolják a kedélyeket, aminek következményeként a szülők is elfelejthetik aznapra a nyugodt, békés alvást vagy a zökkenőmentes evést. Abban az esetben viszont, ha a baba békésen, a megszokott kerékvágásban tölti a napjait, kiegyensúlyozottabbá, ergo békésebbé és vidámabbá válik- mindenki legnagyobb örömére.

Print Friendly, PDF & Email
Címkék: