A nemzetközi verseny- és az exportképesség növelésében kiemelt szerepet szán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a klasztereknek. A törekvés az, hogy 2013-ra szerte az országban sikeres, nemzetközileg látható, együttműködő vállalkozások jöjjenek létre.
A legfrissebb értékelések szerint 30 iparágban észlelhető a klaszteresedés (fürtösödés) Magyarországon. Az egymással laza, gazdasági összefogást végző társaságok jellemzően ugyanabban az ágazatban érdekeltek, de nem kizárt az egymással versenyző vállalatok szerveződése sem, miként az értéklánc mentén való együttműködés is lehet életképes. A fejlett országokban jó két évtizede alakultak az első klaszterek a kis- és közepes méretű vállalkozások körében. Olyan társaságok hívták életre az első klasztereket, amelyek nem rendelkeztek nagy tőkével, vagy nem kívántak nagy szervezetté válni, de mégis nagy mennyiséggel, megújuló termékeikkel kívántak talpon maradni a piacokat mindjobban maguk alá gyűrő nagy vállalkozások árnyékában. A klaszteresedés új lendületet adott a családi szerveződéséről neves olasz textil és divatiparnak, hozzájárult az ír és többek közt az osztrák kisvállalkozások későbbi sikereihez.
Együttes célokért
Hazánkban eddig 2250 együttműködő vállalkozás csatlakozott valamelyik klaszterhez, amelyek munkáját, fejlesztési céljaikat uniós források felhasználásával idehaza is támogatják. A pályázatok felett őrködő Pólus Programiroda legutóbbi jelentése szerint idén a 15 regisztrált klaszter számára 5 millió és 1,5 milliárd forint közötti támogatás nyerhető el a gazdaságfejlesztésre 2007-2013 időszakban rendelkezésre álló 1100 milliárd forintból. 2008 végéig kereken 74 milliárd forintot nyertek el a pályázó klaszterek.
A legutóbbi nyertesek közt szerepel többek közt az OmniPack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter Nonprofit Kft. és a Dél-dunántúli Energetikai Klaszter. Előbbi 79 millió, utóbbi több mint 110 millió forintot költhet 2009-2010-ben több különböző eszközfejlesztésekre és szakmai rendezvények tartására. Az Omnipack esetében a Közép-magyarországi Operatív Program keretében támogatott fejlesztések része a klasztermenedzsment erősítése és a közös eszközbeszerzés, ami magába foglalja az informatikai fejlesztések széles skáláját. A támogatott projekt elemei közé tartozik többek között a bio-polimer - lebomló műanyag - termékek fejlesztése, a közös pályázati adatbázis és pályázatfigyelés kialakítása, médiaelemző, valamint közös beszerző rendszer bevezetése. A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter célja pedig az akkreditált innovációs klaszterré alakulás, csatlakozott tagok számának bővítése és a termékcsaládok piaci megjelenésének elősegítése. Úgy vélik, az alig egy éve alakult, 22 tagú klaszternek nyolc-tíz éven belül 50 tagja lehet, s körükben hét-nyolc működési integrációt segítő projektet és kutatási projektet valósíthatnak meg, valamint négy-öt sikeres termékcsaláddal jelenhetnek meg a piacon. A klaszter kutatási ötletei között felmerült a tavak hőhasznosítási lehetőségeinek vizsgálata - nyilatkozta a nyertes klaszter vezetője, valamint a távhűtési megoldások fejlesztése is.
Uniós és hazai hátszéllel
Jónak ítéli meg a hazai klaszteresedés ügyét Cserey Miklós, a Belső Erő Kft. ügyvezető igazgatója. A klaszter-szerveződések iránt elkötelezett szakértő hangoztatja, hogy a kis- és közepes vállalkozások jelentős csoportjának jövőjét az egymás közötti együttműködésre való törekvés határozza meg Magyarországon is. Idehaza a meglehetősen kevés követendő példa ismert a versenytársak közötti együttműködésre, közös piaci fellépésre, holott az összefogást, az együttes fejlesztéseket segíti az unió is. A klaszterforma lehetővé teszi a cégek számára, hogy kényelmes körülmények között megtalálják a tagvállatok közti együttműködés számtalan formáját. "Az együttműködés egy tanulási folyamat a cégek számára. Sok-sok türelem és idő szükséges a kibontakozáshoz, hiszen alig néhány éve alakultak meg az első klasztermenedzsmentek. Cégtulajdonosok körében végzett kutatásunk szerint a klaszterhez csatlakozni kívánó vállalkozások minden olyan többlet adatot, szolgáltatást elvárnak egy klasztertagoktól, amit maguk nem szívesen adnak ki másnak. Az együttműködés feltétele azonban, hogy magunkról igazat mondjunk egymásnak. Az idő igazolja majd a klasztereket, amelynek tagjai közt oldódni fog a feszültség, és természetes lesz, hogy adatokat cserélnek egymással még az azonos területeken dolgozó cégek is. Ma már nem csak az alakuló klaszterek kapnak uniós hátterű támogatást, hanem a már működők is, körükben például mind több figyelem jut a közös termékfejlesztésre, kutatásra, egységes marketingre."
Cserey Miklós rámutat, hogy a frissen alakultak számára az első lépést a közös adatbázis létrehozása jelenti. Egy kicsi vállalkozás többek közt önálló piackutatást aligha képes megfizetni, ellenben tíz-húsz klasztertag összefogásával ez megoldható. Ugyanakkor a kutatás eredményeit a maga területén mindegyik tudja hasznosítani. A kutatásra különösen ott erős az igény, ahol külföldi értékesítés is szóba jön. A határainkat átlépve a kicsik számára is növelhető a piaci torta, főként, ha a klasztertagok támaszkodnak egymás erőforrásaira, sőt, felhívják a figyelmet egymás termékeire. Legyen bennünk annyi kurázsi, hogy partnereink számára nem mindenáron kínáljuk a saját portékánkat, főleg, ha valójában a klasztertársunk kínálatára lenne inkább szüksége."
Ellenvetéssel élünk, hiszen a magyarországi piacépítés két évtizede meglehetősen göröngyös utakat járt be. A hazai kiscégek zöme kényszervállalkozásként jött létre, ráadásul a politikai légkör máig nem kedvez igazán az együttműködő magatartásminták kialakítására, főként megélésére. A vállalkozások bizalmatlanok egymással szemben, ha tehetik, többek közt a kereskedők egymásra nyitnak üzleteket. Az összefogás helyett pedig sokan külső erőtől - kormánytól, kamaráktól, önkormányzattól stb. - várják a megoldást.
"Aki bizalmatlan, az nem fog klasztert alapítani. Aki azonban túllép a mai félelmeken, már az együttműködést választja" - állítja a vállalatok belső életét ismerő szakértő. "Nyugat-Magyarországon ismerünk több, kisebb régióban működő sikeres sütödéket. Hogy ne kelljen a távoli falvakba néhány kiló kenyér miatt gépkocsizniuk, logisztikai hálózatot működtetnek egy közösen létrehozott gépkocsipark segítségével. A helyi pékek együtt "mutatják magukat" a zöldségesekkel, hentesekkel és a többi boltossal. Ajánlják egymás szolgáltatásait, közösen ápolják, fejlesztik piacaikat. A klaszterfejlesztés következő lépcsőfoka a közös szolgáltatás megteremtése. Könyvelőirodát működtetnek, szolgáltatóházban gondolkodnak. A vendéglátásban például évek óta sikeres a Torkos Csütörtök akció, amelyet a Magyar Turizmus Zrt. fog össze. Egy kicsi vendéglőnek nem kell súlyos pénzeket hírverésre költenie, elegendő, ha csatlakozik az országos programhoz. Ez utóbbi nem klaszterszerűen működik, de mutatja, a piaci és non-profit szektorban egyaránt jelentős a szereplők közötti ésszerű, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés gondolata. Különösen fontos gondolat, hiszen az előttünk álló években a gazdasági verseny a fogyasztókért zajlik, amikor a kutatók és a fejlesztők új megoldásokkal jelentkeznek, s aki nem reagál időben és versenyképes módon, az könnyen végzetesen lemaradhat."
Lokális gondolkodás
A klaszter egyedi megoldásokkal, egyedi szerződések mentén szerveződik. Tagjaik kiléphetnek, hiszen egymáshoz laza kötődés fűződik, kötelező döntéseket nem hoznak egymásra. A klaszter-gondolkodás lényege, hogy a benne lévő szereplők felismerik az együttműködés előnyeit, amelyben vannak azonos, vannak részben közös elképzelések, s akadnak olyan ügyek, amelyben néhányan vesznek részt.
Osztrák és olasz példák sora igazolják a közös kereskedelmi és ügyfélkapcsolati fejlesztősek életképességét. Bevált módszerük, hogy nyolc-tíz megvalósítandó célt tűznek ki a tagok elé, amelyből a leginkább támogatott 4-5 ötletet megvalósítják. De bármilyen közös tevékenységet teszünk nagyító alá, a közös tevékenység mögött kimutatható a személyes kapcsolatok ápolása. Különösen ott sikeres az együttműködés, ahol a cég vezetői, a középmenedzsment, sőt az alkalmazottak is tartják a kapcsolatokat. Idejét múlt az a felfogás, hogy nem válthatunk szót a másik társaság tagjával, nehogy sérüljön a cégünk érdeke, netán kiderüljön, kivel működünk együtt. Cserey Miklós úgy látja, nem okoz különösebb gondot, ha egy-egy klaszter felbomlik 3-4 év múlva. Megmarad a közös munka élménye, tapasztalata, s ha legközelebb ismét közös munka akad, tudjuk már, mit kell jobban csinálni.
A szakértő szerint sikeresebbek a területi elven működő klaszterek, még akkor is, ha esetenként nem a legjobb cégek kerülnek egy gyékényre. Az olasz és az osztrák tapasztalatok igazolják, hogy Magyarországon is sokkal inkább a lokális célok megvalósításán kellene gondolkodniuk az embereknek. Több országrészben már felismerték, kevésbé fontos, hogy dolgaikról Budapesten hogyan vélekednek. Helyben nem versenytársai egymásnak, önállóan fejlődnek, ott kell erősödniük, munkalehetőséget teremteni, piacot találni.
Hetven szervezet összefogása
A magyar agrárvállalkozások számára tanulság lehetne, amit sok ezer olasz család átélt a nyolcvanas években, főként a textilipari és az élelmiszertermeléssel, -feldolgozással foglalkozók. Itáliában a nagy kereskedelmi vállalkozások térnyerésével kiderült - akárcsak itthon - a családi méretű textil- és divatcégek, agrártársaságok túl kis mennyiséget állítanak elő ahhoz, hogy szóba álljanak velük az országhatárokon átnyúló kereskedelmi láncok. Válaszul erre a helyzetre összefogtak, létrehoztak maguknak egy közös tervező és értékesítő részleget, - klaszter központot -, hogy minden család azonos (időről időre változó) modellt készítsen, s ezzel - megőrizve a családi keretek közötti termelést, - együtt, olyan nagy mennyiséget állítsanak elő, amely már megfelel a nagy kereskedelmi társaságoknak.
Lehetnek sikeres klaszterek a hagyományos iparágakban, gazdasági ágazatokban is. Olaszországban erre példa a sonka klaszter, idehaza pedig a faipari, a Róna juhklaszter, illetve több mezőgazdasági klaszter. Miskolcon nanotechnológiai klaszter működik, s több ágazatban folyik a szerveződés, fejlesztés, így például a környezet-, a gyógyszer-, a bioiparban valamint az informatika számos területén.
A klaszter non-profit szerveződés. Fenntartásának költségeit a tagok fedezik. Ez a típusú szerveződés elsősorban a kisebb és közepes vállalkozások jövője szempontjából előnyös. A nemzetközi verseny- és az exportképesség növelésében kiemelt szerepet szán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a klasztereknek. A törekvés az, hogy 2013-ra szerte az országban sikeres, nemzetközileg látható klaszterek jöjjenek létre.
Az európai klaszterek jellemzőit és helyzetét elemző Eurobarométer felmérése szerint az Európai Unióban minden negyedik (legalább 20 alkalmazottal működő) vállalat klaszter környezetben dolgozik, azaz szoros együttműködésben más helyi vállalatokkal. Bár az Egyesült Királyságot, mely az élen jár az aktív klaszterek tekintetében, Lettország és Írország követi, a klaszteresedés és a hálózatos együttműködés inkább jellemző a 15 legrégebbi tagállamra.
Egyes országokban (Törökország, Spanyolország, Szlovákia, Írország) az "Innobarometer 2006" felmérés szerint a verseny a klaszteren belül nagyobb, mint azon kívül. Mindenekelőtt a vállalatok termelékenységét fokozzák, meghatározzák az innováció irányát és ütemét, amely a távlati növekedés feltétele, illetve új vállalkozások alapítását segítik elő, amely a klaszterszervezet tevékenységét szélesíti, erősíti. Valamennyi tagországban megfigyelhető a klaszterek megjelenése az adott állam gazdaság-, technológia- és K+F politikájában, illetve az egyes régiók fejlesztéspolitikájában. A klaszterfejlesztési folyamat fontos állomása a 2008. januárban nyilvánosságra hozott Európai Klaszter Memorandum, amelyet eddig 70, Unión belüli és társult országbeli szervezet írt alá. Az EU a klaszterek számának növelése helyett elsősorban a már meglévő klaszterek elmélyítését, hatékonyabbá tételét tűzte ki célul. Magyarországon szeptemberben várhatóak az újabb klaszterpályázatok a regionális operatív programokban. Az induló és a fejlődő klaszterek számára 2008-ban meghirdetett régiós felhívások együttesen 6,2 milliárd forintos keretéből eddig 2,9 milliárd talált gazdára.
